Szabó Magda – Régimódi történet

Margit apját, Jablonczay Kálmánt mindenki úgy emlegeti, hogy „a kasznár”, hála Margit anyjának, Marinak. Marinak és Kálmánnak két gyereke van Margiton kívül, Gizella és Kálmánka. Gizella vénlány, Kálmánka pedig folyamatosan lányok után járkál, szerelmes üzeneteket rejt az ingyen cukrokba. Mari megelégeli, Kálmán és Kálmánka viselkedését, de Kálmán is besokall, és elhagyja Marit. Kálmánkát még idejében figyelmezteti Gizella, hogy ne jöjjön haza, mert veszekedés lesz, mivel a lányokat házassági ígéretekkel bombázza. Így apa és fia munkát vállal a folyó szabályozásánál.

Két évvel később ilyen házasságajánlatot kap Gacsáry Emma is (akinek az apja híres krónikás és nagyon gazdag a család), akit nagyanyja Rákhel nevel, és minden erejével azon van, hogy irányítsa Emmát. Emma és Kálmánka azonban megtalálják a módját, hogy beszélni tudjanak, a fiú Nánássyék buliján megtanítja a kézjelre a lányt. Emma terhes lesz Kálmánkától, Kálmán közli Marival a hírt. Mari nem akar beleegyezni, tudja, hogy Kálmánka elkártyázná a vagyont, ahogy a Jablonczayak „szokták”.

Kálmánka és Emma úgy élnek, mint az urak, szórják a pénzt. Kálmánka folyamatosan csalja a nőt Anettel, a szolgálójukkal. Mikor erre Rákhel rájön, el is mondja Emmának, azonban időközben született egy lányuk, Lenke.

Kálmánka minden pénzét elveszti, végül már a Gacsáry birtokot is elárverezik, és azzal az indokkal, hogy Lenkének enni kell adni, állandóan pénzt kérnek Maritól. Mari úgy dönt, csellel elveszi a mini-felnőttként nevelt lányt Kálmánkáéktól és intézetbe adja az akkor 4 éves kislányt. 16 éves korára Lenke olyan gyönyörű lesz, hogy mindenki a csodájára jár, Otth István udvarol neki (ami nagyon zavarja Lenkét), de ő Hoffer Józsiba szerelmes. Mari tiltja a fiúktól Lenkét és azt akarja, hogy apácának neveljék. Mari a Nőegylet elnöke, és az egylet nyomására beíratja táncolni Lenkét, aminek záró eseménye egy bál. A bál után a bálozó fiúk szerenádot adnak Lenke ablaka alatt, de őt Mari nem engedi az ablakhoz.
Kálmán meghal (lebénul, úgy ahogy az apja is) és Kálmánka hazajön. Ekkor találkozik először 14 év után Lenkével, akiből tanító lesz.

István és Józsi nem adják fel, hogy a elvegyék a lányt, ezért párbajoznak, amiből Józsi kerül ki győztesen. Lenke arra számít, hogy Józsi megkéri a kezét, de a fiú búcsúzni jött, az apja nem engedi, hogy elvegye. Lenke Majthényihez megy férjhez, akit nem szeret, és a férfi is Gizellához vonzódik. Majthényi tönkremegy és elválik Lenkétől. Marit lemondatják a Nőegylet éléről (Bartókné lesz az új vezető), Lenke pedig, miután senki nem adott neki munkát, amiért elvált asszony, Szabó Elektől kap munkát. Mari pedig, miután Klári, a szolgálójuk is elhagyja őket és Gizellához költözik, végleg elengedi a lányt.

Elemzés:
• Rokonszenves, hogy a kitűnő írónő egyszerűen csak drámának nevezi művét. Hiszen annyiféle kacifántos, tetszetős formulát találhatott volna a sajátságos, újszerű „műfajok” inflációjában: „édesbús fordulatok”, „társaskép, közepén ősanyával”, „ismétlődő sorsok füzértánca”; esetleg valamilyen hangulatos főcím alatt a darab mostani címe: „régimódi történet”. Szabó Magda megmaradt az egyszerű drámánál: ebbe manapság minden belefér, amiben valamiféle lassuló, gyorsuló, egy-egy felszikrázó ki-sülésben összecsomósodó s elsimuló cselekmény van, ami rendezőnek, színésznek egyaránt jó lehetőséget kínál rá, hogy megmutassa, mit tud. A Régimódi történet kiválóan alkalmas vázlat arra, hogy újra meg újra létrehozza tárgy, író, színhely, szerepek, cselekmény, rendező, színész és közönség boldog találkozását. Színdarab tehát.
• Kevés az igazi magyar dráma színházi életünkben. Annál több a tehetséges színész, az ötletes rendező, a szakmájában jártas és képzelőerővel is rendelkező díszlet- és jelmeztervező, meg a mohó érdeklődésű színházba járó. Érthető tehát, hogyha egy-egy regény, elbeszélés, novella komoly sikert arat, hamarosan megjelenik színpadainkon is. Kezdjük ugyan már kinőni a mindenáron formabontó divatokat, de távol vagyunk még attól, hogy valamiféle új műfaji rendet, szabályzatot hozzunk létre. S ha egyes szerzőink – köztük nem megfontolatlanul Szabó Magda is – visszahajolnak a hagyományos színpadi valóságábrázolás eszközeihez, új munkáikban ott érezhetők az elmúlt viharok nyomai. Ez nemcsak természetes, átéli, de jó is. Így őrizzük meg elevenen a múltból azt, ami meghaladva feltámasztható.
• Ilyen meghaladva-megőrző mű a Régimódi történet címet viselő regény is.
• Sokrétű korrajzot ad, de nem terebélyesedik műveltségtörténeti példatárrá, sokágú cselekményben fonja össze sokféle alakjának sokféle sorsát anélkül, hogy áttekinthetetlenül burjánzóvá tenné a – regény sűrű vegetációját; jellemrajzokat ad, de a körvonalak kiszínezését rábízza az érdekeltté tett olvasóra; beszélteti alakjait, de ezzel inkább csak eleveníti jeleneteit, s nem ereszti őket az anekdotázás bő levére. Az életképek, a környezetrajz, az alakok régi ismerősök; nemcsak a család történetek személyes tapasztalatából, (hanem az irodalomból is; a hang elevensége, az élmény hitele, a társadalombírálat – némi szelíd honvággyal enyhített – komolysága, a diszkrét, de határozott távolságtartás egyénivé, te-hát újjá, a maguk módján elevenné varázsolják az irodalmi ősképeket.
• Jellemző, hogy a mellékszereplők szájába mindig ad egy-egy jellegzetes mondatot, ami megeleveníti őket. Persze, ha a szerep megfelelő színészre akad.

Nekem nagyon fontos, hogy hogyan néz ki az, amit olvasok, meghatározza, hogy milyen kedvvel olvasom. Amit én olvastam nagyon ronda kiadás volt, de ettől függetlenül izgalmas történet.

6/10

régimódi

Hozzászólás

Kategória: Ajánlott olvasmányok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s