november 2013 hónap bejegyzései

Petőfi Sándor – A helység kalapácsa

Fejenagy, vagy ahogy mindenki ismeri “A helység kalapácsa” negyven éves, erős hangú, széles tenyerű kovács.

A nép az esti imára gyűlik össze a templomban, majd miután mindenki hazatért, csend telepszik a templomra, csak két éhes pók harcol egymással egy légyért. A combját leejtik. és egy egér elfut vele. Ekkor egy ember felhorkan álmából, felnéz, az ajtóhoz megy, de nem jut ki. „Bezártak. Hogy szabadúljak?” mondja. Hiába kiabálna, a falu innen fél óra. Kitalálja, hogy felmegy a toronyba, és a harangkötélen fog leereszkedni…

A helység nyugati részén áll egy kocsma, melyet Erzsók, a gazdasszony sajátjának nevez. Erzsók 55 éves, arcán pír, egyes pletykák szerint iszákos. Idejár a kocsmába a falu népe vasárnap délután, és egészen addig maradtak, míg ki nem rúgták őket. Közöttük volt a helyi kántor is, aki szerelmes volt Erzsókba, az ivás mellett ezért is járt ide. Mellette volt barátja, Bagarja is, aki a csizmacsinálás mestere volt, nagytermetű bajuszos. Mellette Harangláb egyházfi, akitől Bagarja megkérdezi, hogy hol van Fejenagy. Harangláb csak azt válaszolja, ha itt nincs, már nem is lesz.
Egyszer csak nyílik az ajtó és belép Csepü Palkó, a tiszteletes lovainak gondozója. Alighogy belépett, jöttek is utána hősi seregek ivadékai, a kancsal hegedűs, a sánta bőgős és a félszemű cimbalmos. Zenélni és inni kezdenek, csatlakoznak hozzájuk lányok is. Harangláb a kántor érdemeit kezdi dícsérni, aki egész este le se vette a szemét Erzsókról. Ezt a kántor nagyon hízelgőnek találja, és bevallja, hogy bár felesége van, szerelmes Erzsókba. Harangláb biztatására elindul, hogy szerelmet valljon Erzsóknak…

Közben Fejenagy leért a kötélen, és nem történt baja. Elindul a kocsmába szemérmetes Erzsókhoz, akibe titkon szerelmes. Belépett a kocsmábam és csak Bagarja vette őt észre a nagy mulatságban. Köszönti is, ám Fejenagy nem tudja levenni a szemét a képről amit lát: a kántor Erzsók lábainál szerelmet vall. Odaáll hát a kántor mögé, és megveri. A lágyszívű kántor elkezd bőgni, és megbánja “bűnét”, hogy beleszeretett Erzsókba, és azzal védekezik, hogy Harangláb bátorította, hogy szerelmet valljon. Fejenagy kérdőre vonja Haranglábat, aki félelem nélkül megmondja, hogy így történt, és azért tette, mert utálja Fejengyot. A sértegetésből tett lesz, és Fejenagy orrba vágja, majd megtépi. Erzsók elájul, mire Csepü Palkó is beáll Fejenagy mellé és Haranglábat püfölni kezdi. Kitör a verekedés, a béke barátja Bagarja pedig a lányokkal együtt elmegy.

Bagarja fut, férfihoz nem illő módon, egyenesen az öregbíróhoz, ami előtt ott állt a kaloda. A bíró a fapadon aludt. Nagy nehezen felébreszti. Beszólnak a szomszéd pontos kisbírónak is, aki épp a feleségét verte kedvtelésből, és elmentek az amazonlelkű Mártához a kántor feleségéhez is, hogy négyen menjenek a kocsmához. A kocsmában még folyt a harc, a székek a poharak és asztalok összetörve, minden véres volt, és egy vértócsában állt egy leharapott fül. Márta kihúzta a kántort a lábánál fogva az asztal alól, és a hajánál fogva rángatta el. A kevés szavú bíró lecsillapította a harcot, és kérdőre vonta Haranglábat és Fejenagyot. Előbbit megdorgálta, utóbbit kalodába csukatta.

Elemzés:

  • Komikus hősköltemény négy énekben. Eposzparódiának is tekinthető, mert a klasszikus eposzi szerkezet fellelhető benne.
  • 1844 októberében írta.
  • Megtalálható benne a paródia két legfontosabb eszköze: a karikírozás és az ellentétezés.

Hasonlatok:

  • nap felkelése – Panni szolgáló ébredése
  • lábak dobogása – hangok, melyeket a tiszteletes hall, miközben elmélyül a Bibliában.
  • elsiklik a pillanat – elsiklik a hal a halász kezei közül
  • lemenő nap – paprika, vagy spanyolviasz
  • Harangláb és Fejenagy esése – kövek omlása a várak tetejéről
  • véres föld – vörös posztó

Négy ének, három (+ egy) helyszín:
1. ének: templom
2. ének: kocsma
3. ének: templom és kocsma
4. ének: bíró lakása (+ kántor lakása), kocsma

Kellemes csalódás volt. Féltem tőle a nyelvezet miatt, de nagyon érthető, sőt, élvezhető mű volt. Nem is hosszú, gyakorlatilag még lassan olvasva és értelmezve is körülbelül egy óra alatt elolvasható.

8/10

999634951a

Hozzászólás

Kategória: 10. évfolyam

Csehov – A csinovnyik halála

Ivan Dmitrics Cservjakov hagyatéki végrehajtó ül a zsöllyében az Árkádia színházban, és nézi a “Corneville-i harangokat”, amikor hirtelen tüsszent egyet. Egyenesen Brizsalov főtanácsos tarkójára. Előrehajol, és bocsánatot kér, ezzel Brizsalov lezártnak tekinti a témát, nem úgy Ivan Dmitrics Cservjakov , aki tovább szabadkozik. Ettől Brizsalov dühbe gurul, Cservjakov pedig ettől még inkább zavarba jön.

Ezután Cservjakov folyamatosan megy Brizsalov után, hogy bocsánatot kérjen, mert azt hiszi, hogy a főtanácsos gyűlöli őt és nem akar vele beszélni, ezért meg kell magyaráznia a helyzetet. Cservjakov hazamegy, és elmeséli az esetet a feleségének, aki azt tanácsolja neki, hogy személyesen menjen el Brizsalovhoz. Cservjakov el is megy a hivatalba, ahol Brizsalovot munka közben találja. A főtanácsos elhajtja őt, de a hagyatéki végrehajtó az irodájáig is követi. Brizsalov kezdi azt hinni, hogy Cservjakov gúnyolódik vele.

Cservjakov elhatározza, hogy levélben tisztázza a helyzetet, ám nem tudja mit írjon, így végül nem küld semmit. Személyesen magyarázza meg, hogy nem gúnyolódott.

Brizsalov ráordít, hogy “Takarodjék!”, ekkor Cservjakovban valami megszakad. Hazamegy, az új egyenruhájában elfekszik a díványon és meghal.

Elemzés:
Csehov A csinovnyik halálában mutatja be hősén keresztül egy kisember szánalmas megalázkodását. Közel 40 évvel később született meg Csehov műve, de főhőse, Ivan Dmitrics Cservjakov hagyatéki végrehajtó ugyanolyan megnyomorított lelkű kishivatalnok, mint közeli rokona, Akakij Akakijevics. Már ez is a hasonlóságra utal, azzal a különbséggel, hogy ő, a sajátosan leszűkített világában megelégedett ember, és jól érzi magát.

a történet egy egyszerű, hétköznapi esemény körül zajlik, mégis groteszké válik.
a főszereplő hivatalnok – csinovnyik – életének meghatározója, hogy felettesei mit mondanak neki
Cservjakov – Gogol hőséhez hasonlóan – abba hal bele, hogy megszűnik csinovnyiknak lenni, kivívja felettese haragját és meghal  a novella tragikomikus jellegét ez határozza meg

Elemzés forrása: erettsegizz.com és iskolaianyagok.blogspot.com

Szeretem Csehovot, mert hiába abszurd, mellette realista is, úgy írja le a történetet, mintha az egy teljesen hétköznapi és szokványos dolog lenne. Ez egy nagyon rövid történet, lényegre törő, nem nyújtott, a könnyen emészthető Csehov művek közé tartozik.

9/10

Kép

Hozzászólás

Kategória: 11. évfolyam