9. évfolyam kategória bejegyzései

Aiszkhülosz – A leláncolt Prométheusz

Történik Szküthiában, sziklás vidéken. Prométheusz ellopja a tüzet az istenektől és az embereknek adja, hogy bármilyen mesterséget kitanulhassanak. Ezért Prométheusznak egy sziklához láncolva kell élnie. A büntetést Héphaisztosz hajtja végre, aki Zeusz fia, Prométheusz rokona. Nem szívesen hajtja végre a feladatot, de az erő végig figyeli.

Mikor egyedül marad, Prométheusz a Napnak és a Földnek panaszolja el sorsát, mire Ókeanosz (a tengeristen) lányai keresik fel. Kérésükre Prométheusz elpanaszolja sorsát.

Később maga Ókeanosz is felkeresi, hogy segítsen neki, de Prométheusz lebeszéli róla. Megjelenik Ió, akit szintén büntetéssel sújtottak az istenek. Tehénné változtatta, és egy bögöly hajszolja a világban. Elmesélik egymásnak történetüket, és Prométheusz, aki ismeri Ió jövőjét, elmondja, hogy Egyiptomban fog felszabadulni.

Eközben Zeusz leküldi Hermészt, hogy tudja meg, melyik leszármazottja fogja vesztét okozni. Prométheusz nem ad választ, mire Hermész villámokkal és viharral fenyegeti őt, és Prométheusz egy villámtól sújtva a mélybe zuhan.

Elemzés: Aiszkhülosz: a hübrisztől (gőg, elbizakodottság) védi a görögöket, mert az istenek elleni bűn. 7 drámája maradt fenn.
Szereplők:
•Erő
•Erőszak
•Héphaisztosz
•Prométheusz
•Az Ókeaniszok kara
•Ókeanosz
•Ió
•Hermész

Önmagában A leláncolt Prométheusz egy cselekmény nélküli dráma.
Expozíció: bevezetés, a szereplők elmondják a szituációt
Bonyodalom, konfliktus (Zeusz- Prométheusz)
Cselekmény kibontakozása
Tetőpont (Hermésszel való beszélgetés)
Megoldás (Prométheusz lezuhan)

Néhol nekem a történet kicsit homályos, nem érzem, hogy ezek a mesebeli mitológiai dolgok minden esetben megállnák a helyüket. Pláne a legvégén, amikor lezuhan Prométheusz…józan paraszti ésszel meghalna, csakhogy ő hallhatatlan. Minden esetre érdekes olvasmány volt.

6/10

Hozzászólás

Kategória: 9. évfolyam

Szophoklész – Antigoné

A dráma elején Antigoné és Iszméné beszélgetnek. Antigoné elmeséli Iszménének, hogy bár egyik testvérüket Eteoklészt halála után eltemették, másikukat, Polüneikészt tilos még csak siratni is, ő azonban elhatározza, hogy eltemeti bátyját. Iszméné visszautalva oidipusz tragédiájára, óva inti testvérét, de Antigoné hajthatatlan. Elmennek a kar pedig elzengi Kreón (a király) énekét. Jön Kreón, kihirdeti, hogy Polüneikészt nem lehet eltemetni, sőt még őröket is rendel a holttest mellé. Egyszer csak megjelenik egy őr azzal a hírrel, hogy valaki befedte homokkal a holttestet. Kreón dühös lesz és elrendeli a tettes kézre kerítését.

Nemsokára jön is az őr Antigonéval. Mindenki meglepődik a dolgon, főként Kreón. Az őr elmondja, hogy pont akkor fogta el Antigonét, amikor a sírt rendezgette. Antigoné bevallja tettét, sőt azt is, hogy a törvény ellen vétett, de mivel ezt a törvényt nem istenek szabták, így rá ez nem hat. Kreón furcsállja, hogy Antigóné ennyire vállalja tettét és még csak nem is szégyelli. Egyszer csak megjelenik Iszméné sírva, és bevallja, hogy elkövette ő is azt a bűnt, mint Antigoné. A lány együtt akar halni testvérével, ám ezt Antigoné nem engedi, de végül mindkét lányt elvezetik.

Jön Haimón, Kreón fia, Antigoné vőlegénye. Először hajlik apja szavára, majd végül mégis Antigoné mellé áll, és szembeszáll apjával. Bűntetésből Kreón azt parancsolja, hogy Antigoné halljon meg azonnal Haimón előtt. Hozzák is Antigonét, aki emelt fővel indul a halálba. Azonban mielőtt még megölhetné megjelenik Teiressziasz, a vak jós, és egy jóslatot mond Kreónnak, azonban ő nem veszi ezt komolyan, és hajthatatlan abban, hogy Polüneikészt nem lehet eltemetni az idők végezetéig.Ezek után a jós Krón fiának halálát jósolja meg. kreón megijed. A karvezető azt tanácsolja neki engedje el Antigonét. Kreón elsiet.

Ekkor jön egy hírnők: Haimón öngyilkos lett. jön a királynő, Eurüdiké. A rossz hírt hallva azonnal a palotába siet. Kreón jön Haimón holttestével, siratja a fiát, ekkor érkezik a második tragédia híre. Meghalt a királyné. Kreón ekkor szembesül döntésének következményével és súlyosságával.

Elemzés: Kr. e. 441-ben keletkezett, a demokrácia fénykorában. A dráma maga konfliktusokra épül. Az első konfliktus már rögtön az elején, a prologoszban megjelenik. Antigoné és Iszméné vitája adja az alapkonfliktust.
A mű maga tragédia, ami a tragódia (kecskedal) szóból ered. Középpontjában értékpusztulás áll. A főhős küzd egy eszméért vagy értékért, de a sors vagy környezete miatt szükségszerűen elbukik.
A tragédia felépítése (zárójelben, hogy hány található egy tragédiában):
– Prologosz: bevezető (1)
– Parodosz: kar első éneke (1)
– Epeiszodion: párbeszédes részek (sok)
– Sztaszimon: kardal (sok)
– Kommosz: panaszdal (1)
– Exodosz: kar kivonulása (1)

Őszintén megmondom nekem az Oidipusz király sokkal inkább közelebb áll a szívemhez. Ez sem rossz, de az itt felhozott értékek számomra nem minden esetben követhetőek és elfogadhatóak. Mindegyik szereplő hordoz olyan értékeket, amelyek önmagában sokszor követendők, esetleg elítélendők, de összességében adnák meg az egész dolognak az értelmét, azonban ezt nem látom teljesen kibontott dolognak. Bennem maradt egy óriási kérdőjel a történet “Antigoné szálával” kapcsolatban, amit hiába magyarázna bárki, Szophoklész azt szerintem elvarratlanul hagyta.

5/10

8 hozzászólás

Kategória: 9. évfolyam

Szophoklész – Oidipusz király

Dögvész pusztít Thébában, az utolsó Labdakida-király, Laiosz halála óta. Oidipusz ekkor érkezik meg, megválaszolja a szfinx talányát, és feleségül veszi az özvegyet, Iokaszét. Elhatározza, hogy kideríti, ki ölte meg Laioszt, hisz ezzel a jóslat szerint véget vethet a dögvésznek.

Oidipusz magához hívatja Theiresiast, a vak jóssal, aki figyelmezteti, hogy ne kutassa a gyilkost, mert balszerencsés vége lehet, és olyan titkokra derülhet fény, mely az özvegy és a saját szempontjából is végzetes lehet. Végül Oidipusz kérésére elmondja, hogy a gyilkos, akit kutat, ő maga. Oidipusz nem hisz neki, és Kreont vádolja, hogy ő próbál áskálódni ellene, hogy a trónra léphessen.

Az esetet Oidipusz elmondja Iokaszténak is, aki elmeséli, hogy egy jóslat miatt (mely szerint a születendő fiúk apját megöli és anyjával hál) kitették a fiút a közeli hegyre. Ekkor Oidipusz kezdi sejteni, hogy amit Theiresias mondott, igaz. Magához hívatja tehát a pásztort, aki kirakta őt a hegyre.

Mielőtt azonban megérkezhetne, hirnök jön, hogy Oidipusz apja, Polybos meghalt, és ő lesz az új király. Azonban azt is elárulja, hogy Polybos nem a vérszerinti apja. Ekkor Iokaszté rájön az igazságra, és kérleli Oidipuszt, hogy ne kutasson tovább.

Oidipusz rájön, hogy a jóslat beteljesedett, megbocsát Kreónnak. Iokaszté felakasztja magát, Oidipusz pedig kiszúrja a saját szemét.

Elemzés:

Szereplők:
• Oedipusz
• Pap
• Kreón
• Thébai aggok kara
• Tiresias
• Iokaszté
• Hírnök
• Pásztor
• Hírmondó

A Thébai mondakörhöz kapcsolódik: Laiosz Théba királya, szerelme Iokaszté, fiuk „dagadtlábú” Oedipus. A jóslat szerint megöli az apját és az anyjával hál. Oedipus meghallja a jóslatot, és Théba felé menekül.

Szophoklész: polgári családból származik. Kr.e. 497-95-ben született. Lantművész is volt. Kr.e. 468-ban nyerte első versenyét, Kr.e. 440-ben megírta az Antigonét, mely után a 10 sztratégosz közé választották. Közel 120 darabot írt és 8 szatírát, de ezek nem pontos számok, mert valamelyik műnek kettős címe volt. 7 dráma maradt ránk.

Az Oedipus végzet-tragédia, középpontos szerkesztésű. Sajátos időszerkezete van, ami a dramatikus feszültséget hivatott fokozni. Egyben önismereti dráma is. Hat jambusos sorokból áll, a cselekmény jelenetekből szerveződik. Kr.e. 428-ban vitték színre és második lett. Oedipus azért nyomoz, hogy nehogy vele is megtörténjen, ami a királlyal.
Istenek szerepe: nem sok isten szerepel benne

Nusz: ravaszság

Saját emberi létével kell szembesülnie. Iokaszté testvére Kreón jóst hív
1) hogy szövetkezzen vele
2) a hatalmi harcok miatt.

Oedipus négy gyereke: Polüneikész (nem szabad eltemetni, mert a város ellen fordult), Antigoné (Kreónnal száll szembe), Iszméné (Antigonéval száll szembe), Eteoklész

Jellemek:
Oedipus: intelligens, bátor, erős, de van benne félelem, ravasz
Iokaszté: büszke, küzd a kételyeivel
Kreón: kettős személyiség, hatalomvágy hajtja

Oedipus tragédiája, hogy nem menekülhet a sorsa elől. A katarzis megvan egy bizonyos fokig.
Érvényesül benne a hármas egység elve: Egy helyszínen, rövid idő alatt, egy szálon fut a cselekmény.

Személy szerint az egyik kedvenc ókori görög drámám. Sokkal nagyobb feszültséget érzek benne mint az Antigonéban, bár kétségtelenül az Antigoné kidolgozottabb.

9/10

Hozzászólás

Kategória: 9. évfolyam

Shakespeare: Romeo és Júlia

Sámson és Gergely, a Capulet család szolgálói Verona főterén belekötnek egy Montague-ba, Ábrahámba, amiből a két család közötti vita alakul ki. A vitát a Herceg zárja le, aki nem tűri a nyilvános párbajt. A tömeg eloszlik, Romeo-t azonban nem találják. Végül Benvolio akad rá, Romeo elmondja neki, hogy a szerelmének vége. Benvolio megígéri neki, hogy keres különb lányt.

Eközben a Capulet családban Paris megkéri Júlia kezét, ezt Capulet korainak tartja még, és arra kéri a kérőt, hogy az esti bálon ismerkedjenek össze a lánnyal. A bálra aztán Romeo és Benvolio is beszökik, álarcban. Itt találkozik egymással Romeo és Júlia, azonban a féltékeny Tybalt felfedezi, hogy Romeo Montague, és a fiúnak mennie kell.

Éjjel aztán Romeo visszaszökik a Capulet-házhoz, és megtalálja Júlia ablakát. Akaratlanul is kihallgatja a lány szerelmi vallomását, és felfedi magát. Romeo és Júlia össze akarnak házasodni. Romeo elmegy Lőrinc baráthoz, hogy meggyőzze őt arról, hogy össze kell adnia őket. Másnap Júlia elküldi a dajkáját a Köztérre, a Montague-khoz. Azok kigúnyolják, ám végül sikerül beszélnie Romeo-val, aki megkéri, hogy Júlia délután menjen gyónni és akkor összeadja őket Lőrinc barát. A terv sikerül, és Romeo és Júlia férj és feleség lesznek.

A Főtéren Tybalt és bandája belefut Mercutioba és Benvolioba. Tybalt Romeot keresi, a bál miatt, hiszen Romeo megcsókolta Júliát. A találkozásból verekedés lesz, Tybalt leszúrja Mercutiot, aki meghal. Romeo utána ered, és leszúrja Tybaltot. A Herceg száműzi Romeo-t, aki Lőrinc baráthoz siet. Közben a dajka elmondja Júliának mi történt. A két fiatal összetör, de az utolsó éjszakát még együtt töltik. Alighogy Romeo elmegy, Capuletné közli Júliával a hírt, hogy Paris elveszi őt. A lány a dajkához futna segítségért, azonban ő is azt tanácsolja, hogy menjen Parishoz.

Júlia Lőrinc baráthoz rohan, aki tervet eszel ki, egy főzettől Júlia tetszhalott lesz, ő pedig levelet küldet Mantovába Romeonak, és együtt szöknek el. A terv azonban nem sikerül, hiszen Baltazár – aki a levelet viszi – mit se tud a tervről, viszont látja Júlia temetését, és elmondja Romeo-nak, anélkül, hogy olvasnák a levelet. Romeo elmegy a patikáriushoz és mérget vesz. Romeo visszatér Veronába és elmegy a Capulet-kriptába. Azonban ott találja Parist, vívni kezdenek, és Paris meghal. Romeo megissza a mérget és meghal, pont akkor, mikor Júlia ébredezni kezd. Megérkezik Lőrinc barát, aki próbálná Júliát elvinni, de a lány leszúrja magát Romeo tőrével. Megérkeznek a Capuletek és a Montague-k, és a tragédia hatására kibékülnek. Verona főterén pedig színarany szobrot állítanak a szerelmeseknek.

Elemzés:
• Középkori felfogás: érdekházasság
o Megjelenik a két családfő, illetve Paris karakterében
• A kényszerházasság és az álomital már az ókorban is ismert volt.
• Eleinte régebbi darabok átdolgozásával foglalkozott, de pályakezdésének művei is jórészt átdolgozások. Ilyen a Rómeó és Júlia is, amely egy itáliai alapú történet.
• 1594-ben jelent meg. Jellemzője a színterek gyors váltakozása és a hangulati elemek keveredése.
• A mű a reneszánsz korában íródott, ahol a szerelem áll a középpontban, de a szabad párválasztás még nem volt elfogadott. A két fiatal szembe került a régi erkölcsökkel és önkéntelenül a reneszánsz szabadságvágy hordozói és hősei lesznek.

A tévedések tragédiája
• Júliát apja megtagadja, anyja sem érti, a dajka is hátat fordít neki
• Száműzött férjét siratja, s azt hiszik, Tybaltért zokog
• asszony, és férjhez akarják adni (nem mehet újra férjhez, de a házasság megtagadását a szülői tekintély elleni lázadásnak tekintik)
• egyetlen remény az időben lehetne, de pont ezt veszik el tőle az esküvő siettetésével azt színleli, hogy beleegyezik a Párissal kötendő házasságba, s a szülők ezt őszinte engedelmességnek vélik
• Júlia 42 órás “halálára” készül, a család pedig az esküvőre
• él még, de halottnak hiszik, s kriptasírba zárják – halottnak hiszi a visszatért Rómeó is, és végez magával: Júlia nélkül nincs számára élet, s az álmából ébredő Júlia sem tud már létezni ifjú férje nélkül
• A családok közötti ősi gyűlölködést a fiatal szerelmesek hősi lázadása s tragikus halála szünteti meg. A végső jelenetben helyreáll a rend, de borzalmas árat kellett fizetni érte.

Írásmódok:
• Rómeó: színikritikai írásmód
• Romeo: kiadási írásmód

Ha nem is a legjobb, de mindenesetre a legolvashatóbb és legismertebb műve Shakespeare-nek. Szeretem, mert alapigazságokat mond el, és mindenkiúgy tudja értelmezni, illetve azt, ami a saját életében fontos vagy meghatározó. Szerintem színészileg is valahol ez a csúcs, Rómeót és Júliát játszani megtisztelő és elismerésre méltó.

8/10

Hozzászólás

Kategória: 9. évfolyam