Spiró György – Csirkefej

Srácot hosszú idő után 3 napra kiengedik az intézetből. Első útja az őt feljelentő Vénasszonyhoz vezet, megöli kedvenc macskáját (felakasztják), azonban végig tagadja. A Vénasszony, aki nem sokkal később tér haza a macskának frissen vásárolt csirkefejekkel, beleroppan a macska elvesztésébe. Eltemeti az állatot. A Srác találkozik az apjával, aki örül is annak, hogy a Srác hazatér, meg nem is. Közben a Vénasszony egy „isteni sugallat” hatására végrendeletet készít, amiben a Srácra hagy mindent, azonban mivel a szomszéd Nő nem akarja aláírni mint tanú, először összetépi, majd a Sráccal való találkozás után újraírja. A Srác azonban baltát ragad és megöli a Vénasszonyt, ezért újra elviszik.

Elemzés:
• 1985-ben írta
• Első jelentős drámakötetét 1982-ben adták ki, addig más drámanyelvezetet használt. Nem törődött a technikai feltételekkel, így drámái jelentős részben színpadra vihetetlenek voltak Magyarországon.
• A történelmi múlt helyett korunk társadalmával, világával és helyzetével foglalkozik, eszköze: újnaturalizmus (a XIX. századi realizmus továbbfejlesztésének (naturalizmus) felújítása –jellemző rá a valósághű, pontos és aprólékos ábrázolásmód)

Túl groteszk, olvasva semmi élvezetet nem nyújtott. Szerintem ez tipikusan az a mű, amit színpadon kell látni, nem olvasni.

3/10

Németh László – Villámféynél

Nagy Imre (akit Béla Piszokratésznek becéz) és Anna mintaházasok. Imre köztiszteletben álló körorvos, aki ingyen rendeléseket is tart. Ezzel szemben Margit és Béla házassága pont az ellentéte. Béla kicsapongó természetű. Margit és Béla lánya, Sata (Sarolta), aki eddig Luzernben tanult, hazaérkezik, és láthatóan nővé érett. A lányt nagyon érdekli Imre munkássága, ezért kölcsönkéri titokban írt művét, ami kétes műeseteket ír le. Mikor másnap Sata visszaviszi a könyvet, Béla beállít az új tanító öccsével Árpáddal, aki szeretne interjút készíteni vele. Imre kiküldi Satát és Árpádot a lugasba, ahol Árpád megpróbálja megcsókolni a lányt, aki elszalad.

Nem sokkal később házi mulatság veszi kezdetét a főjegyzőnél, ahol Imrén kívül mindenki ott van. Később ő is beugrik, hogy kimentse magát. Így fültanúja lesz, amikor árpád elmondja Satának, hogy szerinte Imre szerelmes belé. A körorvos úgy tesz, mintha meg se hallaná, azonban ezt a dolgot már mindenki észreveszi.
Annával össze is vesznek ezen, így mikor Sata másnap reggel átmegy hozzájuk, szándékosan kerüli. Sata bevallja Imrének, hogy vonzódik hozzá, mire ő elküldi őt, hogy ismerkedjen korabeli fiúkkal.

Árpád érkezik az interjú miatt. Imre elmeséli neki burkoltan az egész történetét, majd bevallja, hogy saját magáról beszélt, és hogy itt hagyja eddigi életét és Annát.

Elemzés:
• A 30-as évek drámái közé tartozik, Németh László 1936-ban írta.
• A műben a középosztály eszménytelensége és az eszménykeresés nemesebb értelmisége ütközik. Ilyen közegben a nemes cselekvés lehetetlen.
• Utópisztikus megoldás: kivonulás. Inkább kivonul a világba, otthagyja a családját, vagyonát és a szegények doktora lesz.
• Lelkiismereti dráma. Imre nem nyugszik bele a megalkúvásba, vergődik a kelepcében, amibe a társadalom és a család kényszeríti.
• A társadalom rideg, érzéketlen. Imre csődbe jut, mert prófétái eltökéltségét nem tudja egyeztetni a magánéletével.
• Kivonulása a társadalomból a minőség veresége, mert társadalmilag ez nem követhető út. Vállalkozása kuriózum, mellyel ő maga is tisztában van.
• A nagy és tiszta személyes tettek, nem juttathatnak célra.
• A műben szemben áll az átlag igénytelensége és a minőség magánya.
• Valójában egyik sem boldog.
• A mű az örök elégedetlenség drámája.

Németh László művei nagyon kifinomultak. Bár nem egy nagy történet, mégis a nyelvezete miatt izgalmas olvasni.

5/10

Márai Sándor – Kaland

Játszódik Kádár rendelőjében. Az Orvosnő és Dr. Zoltán 5 évvel ezelőtt szeretők voltak, azonban most Dr. Zoltán szakít vele, mert új szeretőjével, Dr. Kádár feleségével, Annával, külföldre akarnak szökni. Épp aznap, mikor felmondásra készül, Dr. Kádár kinevezi az új klinikája egyik vezető pozíciójára, amit ő személyes okokból visszautasít. Nem sokkal később Anna is bevallja férjének, hogy neki itt már nem jó, kihűlt a kapcsolatuk. Kádár megvizsgálja, mintha csak egy betege lenne, és rájön, hogy a felesége halálos tüdőbeteg. Elárulja neki, hogy tud a szökési tervről, mivel a vízumot és a vonatjegyet véletlenül neki küldték, azonban a betegségről mélyen hallgat. Magához hívatja Dr. Zoltánt és elmondja, hogy Anna hat hónapon belül meg fog halni, és kötelezi, hogy a Tanársegéd végig vele legyen.

Közben Kádárt megkeresi egy régi kollégája, Szekeres, egy 25 éve befejezetlen kutatás kapcsán, amit Kádár, Anna betegségének tudatában, fontolóra vesz és beszáll a kísérletekbe, otthagyva a praxisát. Egy váratlan roham a váróteremben azonban újra arra készteti, hogy gyógyítson.

Elemzés:
Alapszituáció: Az Orvosnő és Dr. Zoltán szakítanak, mert Dr. Zoltán Dr. Kádár feleségével, Annával külföldre akarnak szökni. Szekeres felkeresi Dr. Kádárt, hogy vegyen részt egy 25 éve megkezdett kísérletben.
Bonyodalom: Dr. Kádár az új klinika vezetőjének nevezi ki Dr. Zoltánt, Anna bevallja a kapcsolatot férjének.
Tetőpont: kiderül, hogy Anna halálos tüdőbeteg, amiről se Anna, Dr. Zoltán nem tudott, Dr. Kádár kötelezi őt, hogy mellette maradjon anélkül, hogy elárulná a nőnek, hogy mi baja.
Végkifejlet: Dr. Kádár Anna betegsége kapcsán ott akarja hagyni a gyógyítást és beszállni a kísérletekbe, de egy váratlan roham a váróteremben újra gyógyításra készteti.

Körülbelül a felétől tudtam menni a történettel, onnantól nagyon izgalmas volt.

6/10

Thomas Mann – Mario és a varázsló

A történet Torre di Venerében játszódik. Ez a hely egy kedvelt üdülő. Augusztus közepén egy angol család érkezik. Megszállnak a Grand Hotelben. Asztalt is foglalnak,elég jó hely, de ők inkább a teraszra ülnének. Kiderül, hogy az csak az exkluzív vendégek számára van fenntartva. A vacsora már kevésbé jó, mint az asztal, de elfogadható. A szomszédukban egy hercegnő lakik, aki meghallja, hogy az egyik kisgyerek köhög. Azonnal hivatják az orvost, aki megállapítja, hogy múló szamárköhögés, nem veszélyes…azonban a menedzser ragaszkodik hozzá, hogy elhagyják a szobát. Átköltöznek a Pension Eleonorába, ahol a fogadósok – egy házaspár – Angiolieriék…az ellátás nagyon j.

Nagyon forróak a napok, így a család úgy dönt elmennek fürdőbe. közfelháborodást kelt, hogy a kisebbik lány (aki 8 éves) pucéran szaladgál és kimossa a fürdőruháját. Jól lehordják őket, hogy hogyan lehetnek ilyen erkölcstelenek. A család visszatér a szállodába. Meglátnak egy plakátot, amin Cipolla, a hipnotizőr hirdeti magát. A fogadósnak van néhány jegye, és mivel a gyerekek szeretnék megnézni, vesznek is.

Beülnek este a műsorra, ami csúszik és csak fél 10 körül hangzik fel a kezdést jelző gong. Cipolla egy púpos “18. századi lovag”. Az egész műsor közben iszik folyamatosan. Mikor kilép a porondra az emberek kinevetik és egy ember “jó estét” kiabál neki. Cipolla kap az alkalmon és elkezd kötözködni a fiatalemberrel. A puszta akaratával eléri hogy kinyújtsa a nyelvét az emberekre. Utána számtan trükkel próbálkozik, kihív 2 fiút akikről kiderül, hogy nem tudnak írni. Cipolla kifigurázza őket, a közönség nevet, csak egy ember veszi őket védelmébe. Cipola megint csak a puszta akaratával kényszeríti hogy meggörnyedjen…Ilyen csodatétele például mikor egy másik embernek “megbénítja” a kezét…Végül is folytatja a kártyatrükköt. Utána Angiolieriékre terelődik a szó. Cipolla belelát az asszony múltjába, majd kényszeríti a férjet hogy a keresztnevén szólítsa az asszonyt…Szünet után ostorral a kezében táncra kényszeríti az embereket, majdnem kifogott egy férfin de végül is ő sem tud ellenállni. Közben közli, hogy igazából ebben csak ő fárad el, az emberek nem éreznek semmit.

Kihívja Mario-t (aki amúgy egy kiszolgálófiú) a porondra. Elkezdi taglalni, hogy látja, hogy valami baja, van és hogy biztos szerelmi bánat az és elkezdi a történteket kitárgyalni a közönség szórakozására…Ekkor Mario agya elborul és két lövéssel lelövi Cipollát. A végén a gyerekek csak ennyit kérdeznek: “Vége van?”

A könyv alcíme: Tragikus úti élmény. A történet alapja tulajdonképpen Thomas Mann egyik olaszországi nyaralása. A könyvben rengeteg utalás található a kor akkori társadalmára. Rengeteg olasz kifejezéssel fűszerezi a történetet, ezzel is még jobban visszaadva az olaszos hangulatát. Kevés benne a párbeszéd, a történetet a főhős által láthatjuk, mintegy belebújunk a főszereplő bőrébe. A szereplők nevét (1-2 kivétellel amit írtam is) nem tudjuk meg, mégis érthetővé válik minden.

Egyszer mindent olvasni kell…ezt a könyvet azoknak ajánlom inkább akiknél szigorúan veszik a kötelező olvasmányokat. Rövid és egy délután ki lehet végezni. Alapból egy elég érdekes story, talán annyi hibája van hogy addig-addig fokozza néhányszor a dolgokat hogy kezd néhol unalmassá válni. De fényévekkel jobb mint a régebbi kötelezők 🙂

5/10

Örkény István – Tóték (dráma)

I. RÉSZ

1.kép
Tóték háza előtt.
A postás folyton manipulál a levelekkel, nem kézbesít rendesen, azonban most örömhírt hoz a fiáról, aki a fronton van. Az őrnagyúr jön Tótékhoz, vendégségbe, azonban nagyon érzékeny egyes szagokra, de például a fenyőmag kifejezetten jót tesz neki. Tót hívatja a szivattyúst, hogy megszüntessék a kellemetlen szagokat, azonban hosszas tanácskozás után mégsem szívatják ki. Mivel az őrnagyúr szereti a csendet (mert álmatlanságban szenved), megtiltják a szomszédnak, hogy sörivás után cuppogjon, hogy a kocsmáros kiskapuja nyikorogjon, a Szűcs néni kutyáját megfojtják a postásnak pedig megtiltják, hogy a házuk előtt levegőt vegyen a hordómelle miatt. Végül kiderül, hogy a Tót szivarja is hangos. Néma csönd van. 3-kor megérkezik a busz, két őrnagy száll le. Tóték azt hiszik, hogy az elegánsabb az, de kiderül, hogy a ő a luxemburgi herceghez jött. A másik az “övék”, de minden baja van, folyton azt hiszi, hogy Tót a háta mögé néz, és bárhogy fordul sehogy sem jó neki. Végül kitalálják, hogy húzza a szemébe a sisakját. Először nem akarja a tűzoltó szabályzat miatt, végül beadja a derekát.

2. kép
Tótéknál az üveges gerendán Mariska az őrnagy zubbonyát vasalja. Tomaji a plébános sopánkodik, hogy nem egészséges, hogy az őrnagy még mindig a bal oldalán alszik. Gizi Gézáné kíváncsian benéz hozzá és teljesen odáig van tőle. Végre átfordul az őrnagy, mindenki fellélegzik. Gizi Gézáné felajánlja, hogy csinál sült almát az őrnagynak és elmegy. Tomaji megjegyzi, hogy ferdén áll Tót sisakja, mire ő odaveti, hogy az őrnagy kérésére van úgy, de bármit is csinál semmi nem tetszik neki. Az őrnagy felébred és még pont látja a plébánost elmenni. Megparancsolja Mariskának, hogyha legközelebb látja lője le.
Besötétedik, az őrnagy elmegy lefeküdni, Tót hatalmasat nyújtózik, az őrnagy rögtön jön, hogy mi történt, majd mindenki visszamegy lefeküdni. Egyszer csak az őrnagy rálő a próbababára. Tóték kérdezik mi a baj, de ő csak unatkozik. Kérdezi mit szoktak csinálni. Tóték mindenfélét kitalálnak, hogy felvidítsák, végül a kartonhajtogatás rendkívül megtetszik neki. Ágika megmutatja neki, hogyan kell csinálni, az őrnagy elkezd hajtogatni. Egyszer csak a Tót egyik mondatára az őrnagy megsértődik. Kiderül, hogy azt mondta neki a Tót, hogy “Te keléses segegű”. Tót bemegy bocsánatot kérni, nemsokára megint szent a béke és együtt hajtogatják a dobozokat reggelig. Reggel aztán mindhárman földre roskadnak és elalszanak.
A postás pedig hozza a hírt a fiúk haláláról. Összetépi a levelet.

II. RÉSZ

1. kép
1 héttel később az üveges verandán Mariska levelet diktál Ágikának. Csupa jó dolgot írnak a fronton lévő fiúnak. Este mikor neki akarnak állni a dobozcsinálásnak az őrnagyúr nem akar. Ágika bemegy hozzá és azzal jön ki, hogy az őrnagyúr megsértődött, amiért Tót bokán harapta. Ezt mindegyikük képtelenségnek tartja, aztán abban maradnak, hogy Tót néha csinál furcsa dolgokat. Tót ismét bocsánatot kér tőle. Újra elkezdenek dobozokat hajtogatni, közben az őrnagy úr azon elmélkedik, hogy milyen jó is lenne, ha az egész világon mindenki kartont gyártana, persze nemzeti dobozokat. Csakhogy még Tótéknál is kicsi a margóvágó. Kérdezik Tóttól mi a teendő de ő csak hosszas gondolkodás után tud rájönni, hogy nagyobb kellene.
Megjelenik Gizi Gézáné a sült almával. Mariska közvetítésével elhívja az őrnagyurat hozzájuk, azonban az őrnagy nem tud elmenni. Helyette egy fényképet ad Gizi Gézánénak. Közben elkészül a hatalmas margóvágó. Elkezdenek dobozolni, egyszercsak Tót lebukik a szék alá és elalszik. Ágika és Mariska figyelemelterelés végett egy képzeletbeli pockot kezdenek el hajtani. Tót felébred, és nem bírja tovább, hatalmasat ásít. persze sikerül megmagyarázni. Az őrnagy ad neki egy zseblámpát (“csipogó”), de Tótnak nem akaródzik bevenni a szájába. Végül aztán megtörik…Az őrnagyúr megígéri nekik, hogy a fiukat maga mellé veszi szobatársnak

2. kép
Paplakba érkezik Mariska és a férjét keresi. Egyszer csak horkolást hallanak. Megtalálják Tótot az ágy alatt. Tomaji beszél Tóttal, aki elmondj, hogy minden vágya, hogy valami alá bebújjon. Tomaji felemeli a reverendáját de Tót ellenáll.
Elmondja, hogy három dolog bántja:
1. Hogy a homlokába kell húznia a sisakját.
2. Tilos nyújtózkodnia és közben azt mondani, hogy “jaj anyám, anyám”
3. Zseblámpát kell a szájában hordania, hogy ne ásítson.
Tomaji jól lehordja, hogy háború idején ilyen jelentéktelen problémákkal zaklatja, és elküldi őket egy idegorvoshoz.

3. kép
Cipriani professzor irodájában vannak, az orvos Tótot vizsgálja. Tót össze-vissza beszél, a cipőt furulyának nézi nem tudja fiú-e vagy lány…Az orvos teljesen normálisnak ítéli, Mariska pedig sopánkodik, hogy hogyan lehetne már normális, aki azt sem tudja kicsoda és minden hülyeséget összehord. Cipriani rájön, hogy az a baj Tót és az őrnagy között hogy az őrnagy alacsonyabb. De Tót nem tudja összehúzni magát. z orvos gondolkozik a megoldáson. Behívja Dr. Eggenberg-et a 7 éves “egyetemi magántanárt és rákkutatót”. Őt hozza fel egyik példának a méretet illetően. Majd csönget az inasának, aki egy hintalovat és egy játékostort hoz. Tót ráül és nagyon élvezi, Mariska pedig nem tudja őt elrángatni onnan.

4. kép
Tót bezárkózik a budiba, és nem akar kijönni onnan. Mariska és az őrnagy is többször kopognak de semmi. Mariska elmegy a boltba és Ágikára bízza az őrnagyot és Tótot. Az őrnagy egyre idegesebb, végül Tót nagy nehezen kijön, és azzal indokolja bezárkózását, hogy csendre és nyugalomra volt szüksége. Az őrnagy szíve megenyhül, leülnek, hozat két sört. Végül elkezdenek beszélgetni, énekelni…

5. kép
Búcsúzkodnak az autóbusznál. Az őrnagyúr nagyon sajnálja, hogy el kell mennie, majd végül is egy hosszabb búcsú után elindul. A postás érkezik egy tábori lappal, majd azzal az indokkal hogy négyen voltak, hárman lettek és ő a páros számokat szereti, eltépi a lapot.

6. kép
Visszatérnek az üveges verandára, örülnek, hogy végre minden visszatérhet a régi kerékvágásba. Az óriás margóvágót eltüntetik, rendet raknak és Tót egy hatalmasat nyújtózik…egyszer csak ott áll előttük az őrnagy. A hidat felrobbantották és csak 3 nap múlva indul vonata. Érdeklődik, hogy hol az óriás margóvágó…Tót lekíséri a mályvákhoz. Három roppanás hallatszik…

A műben nagyon szépen megfigyelhető, ahogy a nagy tiszteletben álló tűzoltóparancsnok és a szánalmas őrnagy helyzete megfordul. Tót megalázkodik és lealacsonyodik, ezzel ellentétben az őrnagy magasabb rendűvé válik. A történetet a két személy közötti feszültség hajtja előre. Tót baklövései vonják maga után az utána következő cselekményt. Felesége Mariska, megpróbál mindig eleget tenni az őrnagy akaratának, kis híján szinte papuccsá válik. Ágika, a lányuk rajongó természetű, bármit megtenne imádott őrnagyáért. A történetet azonban igazából mégis a postás mozgatja, hiszen, míg mi ismerjük a valódi eseményeket, a szereplők csak arról értesülnek, amit a postás (vagy az író) tudatni akar velük.

Nekem tetszett 😀 Szerintem nagyon izgalmas történet, könnyű olvasmány 🙂 Csak ajánlani tudom 🙂

7/10

Friedrich Dürrenmatt – A fizikusok

A Les Cherisiers elmegyógyintézetben az egyik beteg, aki Einstein-nek képzeli magát megfojtja az ápolóját. A felügyelő megérkezik, helyszínel, közben kifaggatja az ott dolgozókat. Kiderül, hogy egy másik beteg, képzete szerint Newton, aki igazából Einstein, csak Newtonnak adja ki magát, hogy meg ne bántsa fizikustársát, korábban már megfojtotta az ápolóját az állólámpa zsinórjával. Az elmeosztályon amúgy három beteget ápolnak: Einsteint, Newtont és Möbiust. Mindhárom embernek megvan a saját hülyesége. Einstein folyton hegedül, Newton iszik, Möbiusnak pedig megjelenik látomásként Salamon király.

Egyik nap Möbiushoz látogatóba érkezik a felesége, 3 gyereke és a feleség új élettársa. Möbius még sohasem látta a gyerekeit, és az a tény, hogy most ott állnak előtte, és a felesége közli vele, hogy elváltak, és új férje lesz, olyan indulatokat, vált ki Möbiusból, hogy elüldözi őket. Ezek után, mint a másik két fizikus is, elkezdi bizonygatni, hogy ő bizony nem beteg. A nővérek csak mosolyognak ezen. Egyetlen ember van, aki hisz Möbiusnak, ő pedig Monika nővér. A nővér később, mikor kettesben maradnak, szerelmet vall Möbiusnak. Möbius is bevallja, hogy viszontszereti. A nővér izgatottan meséli el, hogy összeházasodhatnak, és elmehetnek a szanatóriumból. Ekkör Möbius agya elborul és megfojtja őt a függöny zsinórjával.

A felügyelő elrendeli, hogy egy nővér sem dolgozhat az osztályon, és férfiakat kell alkalmazni. A főnővér ezt meg is teszi. Az egyik vacsora után, a 3 beteg beszélgetni kezd. Kiderül, hogy Einstein és Newton, akik ugyan hajdan fizikusok voltak, most titkos ügynökök, és azért vannak az intézetben, mert szeretnék megszerezni Möbius kutatási eredményeit. Möbius is bevallja, hogy azért van itt, mert el akart menekülni a világ elől…Rábeszéli a másik kettőt, ha ezek a kutatások kitudódnak, ártanak vele az emberiségnek, ezért inkább maradjanak a szanatóriumban és kíméljék meg az emberiséget saját maguktól. Már pont beleegyeznek, amikor megérkezik a főnővér, hogy lehallgatták őket, és amúgy is megszerezte a másolatát Möbius kutatásainak (az eredetit Möbius elégette), és hogy tudja, hogy Möbius nem beteg, és Salamon király arra kérte, hogy teljesítse a küldetést helyette.

A három fizikus rádöbben, hogy a szanatórium és a kutatások eredményei egy őrült kezében vannak…

A mű egyik legfontosabb kérdése, hogy vajon a tudás ártalmas-e az emberiségre és mi történhet ha rossz kezekbe kerül. A komédiát Dürrenmatt 1962-ben írta. Érdekessége, hogy az egész dráma tele van az úgynevezett V-effekt momentummal, ami annyit takar, hogy pont mikor már megszoknánk a helyzetet, beleélnénk magunk a történetbe, valami váratlan történik, ami kizökkent. Ilyen pl.: Mikor Monika szerelmet vall Möbiusnak, Möbius hirtelen kikel magából és megfojtja.

Nem nevezném kifejezetten vicces drámának, a humor inkább ironikusan van jelen,de élvezhető és könnyen olvasható. Még ott is, ahol esetleg már-már bele lehetne zavarodni a név-kavalkádba. És csak másfél óra az ember életéből 😉

7/10

Samuel Beckett – Godot-ra várva

Estragon (becenevén Gogó) ül az országút szélén, próbálja levenni a cipőjét. Megjelenik Vladimir (becenevén Didi). Párbeszédükből kiderül, hogy ismerik egymást, és Estragon költő volt valamikor. Egy ideig problémáznak azon, hogy Estragonnak fáj levenni a cipőjét, majd miután sikerül megszabadulnia róla a Bibliára terelődik a szó. Azon tanakodnak, vajon a négy evangélista közül, mért csak egy írta le a megüdvözült lator történetét. Estragon megkérdezi, miért vannak még itt, mire Vlagyimir felvilágosítja, hogy épp Godot-ra várnak. És hogy az alatt a fa alatt, ahol éppen vannak. Aggodalmaskodnak, hogy miért nem jön, közben Estragont elnyomja az álom. Vlagyimir felébreszti, mert egyedül érzi magát, de nem hagyja, hogy Estragon elmondja az álmát. Elkezdik ecsetelni egy angol történetét, de Vlagyimir nem akarja folytatni, és megsértődik Estragonra, aki végül kiengeszteli és összeölelkeznek. Tovább várnak, és elhatározzák, hogy felakasztják magukat, azonban hosszas töprengés után mégsem teszik meg. Inkább tovább várnak, minden kis neszre azt hiszik, hogy Godot. Megéheznek, esznek egy kis sárgarépát, egyszer csak megjelenik Pozzo és Lucky. Vladimir közelebb akar menni Luckyhoz, de Estragon visszarántja, Pozzo pedig figyelmezteti, hogy idegenekre veszélyes. Először azt hiszik, hogy ő Godot, de hamar rá kell jönniük hogy nem. Pozzo roppant furcsa ember. Pórázon tartja Lucky-t, mint egy kutyát. Mindent vele csináltat, és Lucky csak az ostorcsapásra reagál. Estragonék el akarnak menni, de Pozzo maradásra bírja őket.

Megkérdezik tőle, mért nem teszi le Lucky a csomagokat és hogy meg akar-e szabadulni Pozzo Lucky-tól, de egyértelmű választ nem kapnak. Egy kijelentés után Lucky sírva fakad, mire Estragon megpróbálja megvigasztalni, de Lucky sípcsonton rúgja. Végül kezd olyanná válni az egész történet, mint a cirkuszban. Egyikük sem akar menni, amíg éjszaka nem lesz. Pozzo megmagyarázza, hogy itt különlegesek az éjszakák. Ki akarja Estragonékat engesztelni a viselkedéséért, végül azt kérik, hogy Lucky táncoljon nekik, utána gondolkodjon. Lucky tánca elég nevetséges, holott Pozzo állítása szerint sok mindent tud. Aztán Lucky hosszas gondolatmenetbe kezd a világ dolgairól, de minderre csak úgy képes, ha rajta van a kalapja. A monológ végén összeesik. Pozzo rátipor a kalapra, így Lucky nem tud többé gondolkozni. Elmennek, Estragon és Vlagyimir ismét ketten várják Godot-t. Pozzo-ékról beszélgetnek, hogy mennyire megváltoztak ezalatt a kis idő alatt. Egyszer csak egy fiú jön a semmiből és közli, hogy Godot küldte, és csak másnap tud jönni, de akkor mindenképp.

Másnap Vlagyimir vidáman ébred, és egy dalt énekelgetve megy oda Estragonhoz, akit megvertek az éjjel, ezért elég rossz kedve van. Végül összeölelkeznek. Eltűnik a cipője, helyette egy másik cipőt talál azon a helyen, ahol a sajátját előző este hagyta. Megpróbálja felhúzni, sikerül is, jó rá a cipő. Elkezdenek sétálni, de hamar elfárad és inkább leül. Vlagyimir kitalálja, hogy játszanak Pozzo-t és Lucky-t, de Estragon nem emlékszik rájuk és el akar menni. El is megy, de nemsokára vissza is jön, hogy valakik közelednek. Elbújnak, de nem jön senki. Ezen összevesznek, de hamar kibékülnek. Hirtelen megjelenik Pozzo és Lucky. Pozzo idő közben megvakult, és elmondja, hogy Lucky pedig néma lett, de azt nem tudja mikor történt, mert elvesztette az időérzékét. Estragonnak meggyőződése, hogy Pozzo hazudik. Jól megverik, Pozzo-ék elmennek. Hirtelen megjelenik az a fiú, aki előző este is, de azt állítja, hogy soha nem látta őket. Godot üzeni, hogy másnap tud csak jönni. Estragon és Vladimir tanakodnak és végül úgy döntenek, hogy elmennek…

Elemzés: A művet először franciául írta meg. A mű tartalma a várakozás, formája a várakozás közben elvégzett cselekvések sora. Alaptémája, vezérmotívuma a visszatérő kijelentés: Godot-ra várunk.”

A Godot négy alkat és egy szituáció végzetének drámája, vegetálás a lét perifériáján. Az abszurd drámák dramaturgiájának megfelelően nem ábrázol életfolyamatokat, nemcsak cselekmény, de (hagyományos értelmű) jellem és kommunikáció sincsen: két csavargó vár egy bizonyos Godot-ra egy országúti fa alatt; érkezik egy páros, majd egy fiú Godot üzenetével. A második részben majdnem ugyanez ugyanígy megismétlődik; eszegetnek, beszélgetnek, két vándor érkezik, végül egy fiatal fiú közli Godot üzenetét: holnap biztos eljön.

A műben lényeges kérdéseket vet fel, az ismétlés eszközével nyomatékosít.

Előre is bocsánatot kérek azoktól akik szeretik Beckett-et, de ez volt a legunalmasabb és legrosszabb dráma/mű/könyv/olvasmány amit valaha olvastam. Minden tiszteletem az íróé, hogy képes a semmiről 110 oldalon keresztül rizsázni, de nekem ezek az – álmodtam valamit. – tényleg? – aha, elmondjam? – ne. – mért ne? – csak. – de én el szeretném mondani…stílusú mondatok nem tudnak meghatni :$

1/10

Bertolt Brecht – Kurázsi mama és gyermekei

1624 tavasza. Oxenstjerna, a zsoldosvezér, csapatokat toboroz Dalarnéban a lengyelországi hadjárat számára. Fierling Anna, a markotányosnő, akit Kurázsi mama néven ismernek, elveszti egyik fiát…indul a történet…
Az őrmester épp arról panaszkodik, hogy az emberek elszoktak a háborútól és elzüllöttek, mikor Kurázsi mama érkezik lányával és két fiával. Az őrmester megállítja, mire Kurázsi mama elkezd énekelni. Elég pimaszul viselkedik, majd megenyhül és bemutatja a családját. Eilif, a legidősebb fiú, Stüsszi, a fiatalabbik és Katrin a néma lánya. Az őrmester jegyzőkönyvbe veszi. El akarják csábítani Eilifet katonának, azonban Kurázsi mama megpróbálja megállítani. Végső elhatározásként sorsot húzat az őrmesterrel és két fiával. Mindhárom a fekete keresztet húzza. Kurázsi mama megjósolja a halálukat. Végül Kattrin, a lánya céduláján is kereszt van. Már éppen indulnának, amikor az őrmester utánuk szól, és elkezdenek alkudozni egy csatról. Közben Eilifet elcsábítja egy verbuváló.
1625-26…Kurázsi mama Lengyelországban. Egy kappant akar eladni egy szakácsnak, belép a zsoldosvezér és Eilif a sátorba. Kurázsi mama felismeri, és egy aranyért cserébe odaadja a szárnyast. Közben hallja, hogy a fia elmeséli, hogyan szerzett ökröket a parasztoktól, és ezért kitüntetik. Eilif belekezd egy katonadalba, melybe bekapcsolódik maga Kurázsi mama is, Eilif ennek következtében felismeri.
Három év múlva Kurázsi mama fogságba esik. Kattrin megmenekül, Stüsszi viszont meghal. Kurázsi mama még a fogságban is alkudozik. Itt találkozik Yvette-tel, akinek szerelmi bánata van, épp ezért iszik. Jön a tábori pap és a szakács, hogy Eiliftől hoz üzenetet Stüsszinek, aki viszont zsoldfizető mester lévén elment a dolgára.
Dörren az ágyú, hadikészültség van. Kattrin épp Yvette kalapját és cipőjét próbálgatja, mikor Kurázsi mama meglátja, rögtön leveteti. Stüsszi jön a pénztárral, el akarja dugni, de nem tudja hova. Kurázsi mama elmagyarázza, hogy nem kell mindig olyan becsületesnek lenni, közben megtalálja Yvette cipőjét Kattrinnál. Kurázsi mama elmegy, hogy visszaadja. Kattrin a kocsi mögé megy, hogy pálinkát vigyen Stüsszinek. Jön két őrmester, Kattrin megpróbálja figyelmeztetni Stüsszit a veszélyre. Stüsszit elfogják és azzal vádolják, hogy ellopta a pénztárkasszát. Kurázsi mama megpróbálja megvédeni, de nem jár sikerrel. Jön Yvette, elkezdenek alkudozni a kocsira, majd ráterelődik a szó Stüsszire. Yvette segít Kurázsi mamának 200 aranyért (kocsi ára). Dobszó hallatszik, Yvette jön sápadtan. 11 golyóval végeznek Stüsszivel, és mikor szembesítik Kurázsi mamával, letagadja, hogy ismeri. Végül a dögtemetőbe viszik.
Kurázsi mama panaszt akar tenni az őrmesternél. Az írnok először le akarja beszélni, majd elmegy az őrmesterért. Jön két katona, akik vakmerőek, jártatják a szájuk. Kurázsi mama szóváltásba keveredik velük, majd miután elmennek úgy dönt, hogy mégse tesz panaszt.
Újabb két év telt el, Kurázsi mama járja Lengyelországot, Morvaországot, Bajorországot, Itáliát. Megáll egy szétlőtt faluban, ahol nem ad vásznat a sebesülteknek, mondván, neki is meg kell élni. Egyszer csak gyereksírás hallatszik az egyik házból. Kattrin befut és egy csecsemővel tér vissza. Kurázsi mama visszaadatja vele a gyereket az anyjának, közben látja, hogy az egyik katona issza a az italait. Végül a bundájáért cserébe odaadja.
1632-őt írunk, Kurázsi mama hivatalos Tilly zsoldos kapitány temetésére. A temetésen egyetlen harangkondulás sincs, mert a háború miatt lebombázták a tornyokat, Tilly katonái pedig, miután megkapták a zsoldjukat, leitták magukat és nem mentek el a temetésre. Az írnok is igyekszik kimenteni magát. Reméli, hogy hamar vége lesz a háborúnak, és hazamehet. A tábori pap szerint, semmivel nem jobb békében élni, mint háborúban, hiszen így is – úgyis megkapja az ember, amit akar. Kattrin értetlenül néz a papra, hiszen Kurázsi mama férjet ígért neki, ha béke lesz. Beküldi Kattrint a városba, a pap csodálkozik rajta, hogy elengedi az írnokkal, de Kurázsi mama csak nevet az egészen. Rágyújt egy pipára, mire a pap teljesen felháborodik, hiszen az a szakács pipája. Kurázsi mama ügyet sem vet rá, nyugodtan pipázik. A pap finoman utal arra, hogy „szorosabb” kapcsolatot szeretne létesíteni Kurázsi mamával, de ő ezt nem érti. Hirtelen betoppan Kattrin, akit megtámadtak. Kurázsi mama bekötözi a sebet, majd odaadja Kattrinnak a piros cipőt ajándékba, azonban Kattrin csak bemászik a kocsiba bekötött fejjel.
Kurázsi mama a főúton húzza az ekhós szekeret a tábori pappal és Kattrinnal, közben dalolászik. Ugyanebben az évben tönkremenés fenyegeti. Gusztáv Adolf svéd király elesik és az emberek azt pletykálják mindenfele, hogy itt a béke. Kurázsi mama elküldi a papot, hogy tudja meg mi történt. Már éppen indulna, mikor szembe jön a szakács. Meglepődve üdvözlik egymást, de Kurázsi mama legnagyobb csalódására Eilifről semmi hír. A szakács megállapítja, hogy Kurázsi mama mit sem változott legutóbbi találkozásuk óta. A pap felveszi a papi ruháját, azonban a szakács kineveti, mondván, úgy sem fog már többet prédikálni. Kurázsi mama összeveszik a pappal mert le „csatamezők hiénája”-za. Yvette jön fekete ruhában, botra támaszkodva meglátogatni Kurázsi mamát és meglepődve látja, hogy a szakácsot is itt találja. Yvette és Kurázsi mama a vásártérre mennek, eladni a holmit. Alig, hogy elindulnak, jön Eilif bilincsben, hogy meglátogassa anyját, de nem tudja már megvárni. Azért tartóztatták le, mert békeidőben betört egy paraszthoz és meg is ölte. Katonák elhurcolják, a szakács és a pap elhatározzák, hogy nem szolnak róla Kurázsi mamának, azonban a szakács nem bírja ki. Kurázsi mama azt hiszi, hogy minden rendben van Eiliffel és énekelve továbbhalad.
Hajnalra érnek egy paplakhoz, ahol azon tanakodnak, vajon nyernek-e bebocsátást, avagy sem, tekintve, hogy most senkinek nincs semmije. A szakács kitalálja, hogy menjenek el Utrecht-be, úgyis örökölt ott egy kocsmát, nyissák meg együtt. Kurázsi mama beszél Kattrinnal, azonban a szakács tiltakozik az ellen, hogy ő is velük menjen. A szakács hirtelen elkezd énekelni, mire a paplakból valaki beinvitálja őket egy levesre. Közben vitáznak a kocsma-ügyön, de Kurázsi mama úgy dönt, nem hagyja el a lányát. Bemennek, Kattrin összeszedi a cuccát és már épp indulna, mikor Kurázsi mama kijön egy tányér levessel. Elmagyarázza Kattrinnak, hogy nem hagyja el. Kipakolják a szakács cuccait, és elindulnak. Mire a szakács kiér, már csak a holmija hever az úton.
1635, középnémet országutak, Kurázsi mama dalolva járja az utat. 1636 januárjában a császári csapatok Halle városát fenyegetik. A katonák betörnek egy parasztházba, kihozzák az asszonyt a férfit és a fiukat, majd Kurázsi mama szekeréből kirángatják Kattrint. Kurázsi mama épp a városban van, ő nem tud az egészről semmit. A katonák az ösvényt keresik a város felé. A parasztasszony annak fejében, hogy meghagyják az állatait, megmutatja az utat. Mivel mindenki alszik, a katonák lerohanhatnák a várost, azonban Kattrin felmászik a tetőre és elkezd dobolni. A parasztasszony és a paraszt megpróbálják megállítani, de minél jobban tiltakoznak, Kattrin annál erősebben dobol. A zászlós megparancsolja, hogy gyújtsák fel a házat, de mivel az sem használna, Kattrin nevetve dobol tovább. A zászlós megparancsolja, hogy verjék szét az ekhós kocsit, azonban a paraszt ekkor ellenáll, és elkezdi biztatni a lányt. A katonák lelövik Kattrint, de a lány elérte a célját: a városiak felébredtek.
Hajnalodik, Kurázsi mama a lánya mellett térdel. A paraszt megkéri, hogy menjen el. Kurázsi mama egy utolsó altatódalt énekel, majd összeszedi a cuccát, és abban reménykedve, hogy Eilifet még megtalálhatja elindul. Csakhogy Eilif már halott…

A Kurázsi mama forrása Grimmelshausen 17. századi, tíz részből álló kópéregénye (,A kalandos Simplicissimus’, melynek harmadik része ,Kurázsinak / Courasche / ,a csaló csavargónak élettörténete’). A regény az eredeti tőkefelhalmozás korának valóságát plebejus szemléletű, szatirikus elbeszélő stílusban ábrázolja, kritikusan, egy egyszerű közkatona szemszögéből. Brechtet megihlette a téma, az ironizáló tónus, a nézőpontválasztás. Kurázsi mama maga is picaro jellegű, kemény, a túlélési ösztön hajtotta leleményes figura (de a züllött perszónát Brecht háromgyerekes anyává alakította); a darab is kalandsorozat-szerkezetű. A vándorlás-motívum a jelenetek állandó eleme, az (ország)út – valóságosan és szimbolikusan is – meghatározó színhely.

Már az alcím („krónika”) műfajmegjelölése epikus cselekményt sejtet. A tizenkét önálló jelenetegységes (és songokkal szabdalt) tagolás mozaikszerűvé teszi a művet. Brecht nem lezárt, okozati akciósort alkot; az egymáshoz lazán kapcsolódó jelenetekben egyetlen szituáció variálódik: a középponti hős alkalmazkodik a háborúhoz, és minden döntésével saját vakságát teremti újra. A célirányos montázsolás a jelen állapotának és a jövő lehetőségeinek vizsgálatára irányul, a hétköznapi kisember tevékenységére, ezért hangsúlyozott az antiheroikus nézőpont is. Látásmódja objektív, A figurák nem egyénített jellemek, hanem elvi magatartásformák: aki képes felismerni a helyzeteket és alkalmazkodik, életben marad (Kurázsi, szakács, pap, Yvette), aki nem, az szükségszerűen meghal (a két fiú). És „sor kerül egy akcióra is a háború ellen (a néma Kattrin)”.

A történet a 30 éves háború ideje alatt zajlik, amikor a történet elkezdődik már tart a háború, és még folytatódik mikor vége lesz. A story 12 év alatt játszódik le, 12 fejezetben. Mindegyik fejezet egy külön kis történet. Brecht használja a rá nagyon jellemző V-effektust, vagyis, nem engedi, hogy a néző/olvasó belemélyedjen a történetbe, valami furcsasággal kizökkenti, így külső szemlélő tud maradni. A Kurázsi mamában ezek a kizökkentő effektusok leginkább dalok.

Sokan mondják, hogy a Kurázsi mama nem jó, de nekem tetszett. Nem az a tipikus 300-szor elolvasom, mert olyan jó, de nem rossz, sőt, van amikor szinte már letehetetlen. Nem szabad benne pozitív szimpatikus figurákat keresni, mert nincsenek benne, inkább az unszimpátia érvényesül. Főleg Kurázsi mamánál, akinek az egyetlen pozitív tulajdonsága, hogy szereti a családját.

6/10

Kosztolányi Dezső – Édes Anna 1.

Az első fejezet kapásból egy történelmi ténnyel indul. Kun Béla elhagyja az országot. Ebben a korszakban él Vizy kornél és felesége, szolgálójukkal Katicával. Vizy egyszer csak odakiabál Katicának, hogy csukja be az összes ablakot, a zsalukat is mindent. Hirtelen csöngetnek. Vizy megijed, Katica ajtót nyit, a házmester az. Jött, hogy megszerelje a csengettyűt, ami már régóta rossz, közben pedig azon lelkendezik, hogy megbukott a rendszer. Megérkezik Vizyné, a férje pedig boldogan újságolja neki, hogy jönnek a románok. Vizynét azonban zavarja a házmester, Ficsor jelenléte. Elindul, hogy kidobja, ekkor megszólal a csengettyű. Ficsor azonban nem tágít. Felajánlja egy rokonát cselédnek, és azzal válnak el hogy még megfontolják a dolgot.

Vizy ezek után örömmel próbálgatja a csengettyűt. Vizyné viszont nem elégedett. Katica már megint engedély nélkül jár ki, Hack Lajoshoz megy, a szeretőjéhez. Vizyné megterített, de nem evett a gyomorbaja miatt, csak a férje. A házban egyébként még ketten laktak, Moviszter Miklós orvos és Druma Szilárd ügyvéd.
Vizyné vacsora közben lassan próbálja beadagolni Vizynek az új lányt, ő pedig kitörő örömmel fogadja. Kiderül, hogy a lány Bartosnál a szemlésznél szolgál.

Másnap Vizy csupa energiával ébred, míg feleségét szörnyű meglepetés várja: A házimunka nincs elvégezve, Katica pedig csak reggel 10 felé érkezett meg. Vizyné ekkor felmondott neki. Katica sértődötten nekiállt takarítani. Lesietett Ficsorhoz és elkezdett kérdezősködni a lány felől. Kiderül, hogy a lányt Annának hívják. Onnantól kezdve Vizynét semmi más nem érdekelte, csak Anna. Titokban felment Drumához a felmondás ügyében. Közben a férje a minisztériumban dolgozott, remek szorgalmas, lelkiismeretes hivatalnok volt. Este aztán Annára terelődik a téma, és Vizyné elhatározza, hogy ő meglesi. El is indul, de aztán csak-csak eltéved és tévedésből egy másik lányt les ki (aki remekül bánik a gyerekekkel). Nem sokkal utána elterjed a híre, hogy új cseléd érkezik.

folyt. köv.

Kosztolányi Dezső – Édes Anna 2.

Augusztus 14-én egyszer csak megjelenik Ficsor, hogy itt van Anna. Vizyné azonnal gyorsan összekészülődik, elrendez mindent, mintha valami úri hölgy érkezne, majd beinvitálja őket. Anna azonnal kezet csókol neki.A cselédkönyből kiderül, hogy Édes Annának hívják, középmagas, szőke, kékszemű, kerekarcú, 19 éves.

A lány holmija csupán néhány rongyos pamutzsebkendő, egy kék kartonruha, pár kendő, egy férficipő, egy reklám kézitükör, egy vasfésű és egy gyerektrombita. Senkit nem ismer Ficsorékon kívül. Mindenki csodájára jár, hogy mennyire precízen és jól takarít. Este Katica régi helyén aludt, és azt az imát mondogatta, amit az előző családjában a kisgyereknek tanított. Nem szeretettVizyéknél lenni, folyton Bandika járt az eszében,és hogy madaras bicskáról mesélt neki mindig.

Másnap hajnalban már csillogott-villogott a lakás. Anna tökéletesen takarított, csak egyszer hibázott, mikor a babaházat törölgette, leejtette az aranycirádás tükröt. A tükör összetört, Vizyné, aki folyton a sarkában járt, nagyon mérges lett rá. Anna úgy érezte sosem fogja megszokni a helyet. Aztán mégis megszokta. Mosott, takarított, sütött, vörösszilvát tett el. Vizy még mindig nem bízott benne, de már puhult. Vizyné pedig mindenkinek áradozott róla, hogy milyen jó.

Egyik délután Tatár Gáborék és Druma is lejött hozzájuk. Majd később Moviszter is. Annáról beszélgettek, Vizyné meg is mutatta őt nekik. Elkezdenek piskótát enni, megkínálják Annát is ám ő nem kér belőle, mert nem szereti. Moviszter szerint pedig épp azért nem kér mert imádja, és azt javasolja, hogy etessék minden nap piskótával. Utána másra terelődött a téma. Vizyné utána még sokat rágódott ezen a délutánon, hogy mi az, hogy ő piskótát etessen a cseléddel. Egyik nap elküldi Annát a városba, Anna pedig kihasználja az alkalmat, hogy meglátogassa volt gazdáit. De a kisfiú már a madaras bicskára sem emlékezett. Anna hazament és elkezdett ebédet csinálni. Mindent megcsinált, egy dolgot nem, a csirkét nem tudtam megölni. Az új lánynak hamar híre ment és nemsokára már mindenki Annáról pletykált.

Egy szeptemberi reggel Vizy levelet kapott, hogy a sógorának a fia, Patikárius Jancsi hozzájuk érkezik. Jancsi mindenből tréfát csinált, folyton viccelődött, felforgatta a család életét. Hollywoodba akar menni színésznek, ezért angolt tanul. Jancsi a bankba került, ugyanoda, ahova Vizy is. Októberben aztán Patikárius Ferenc (Jancsi apja) meghívta Vizyéket szüretre. Jancsi egyedül maradt a házban Annával. Az idő alatt, amíg ketten voltak, Jancsi csábítgatta Annát, még a minisztériumba se járt be, csak hogy vele lehessen. Egyik nap Jancsi felhívta Elekes Józsit hogy el kell mondania valamit. Elmesélte, hogy mi volt Annával, de mindezt úgy, mintha egy színésznő lenne Anna.

Anna a történtek után nagyon szégyellte magát és abban reménykedett, hogy a gazdái nem vesznek észre semmit. Jancsi a bankban dolgozott továbbra is és Elekessel együtt a Club des Parisiens-be jártak. Egyik nap Anna félrehívta Jancsi, hogy elmondja, várandós. Jancsi mindenfélét kipróbált végül bevetetett Annával egy keserű gyógyszert, amiről Anna azt sem tudta, hogy mit vesz be. Jancsi részéről ennyivel el volt intézve a dolog.

Jött a tél és Anna megváltozott. Azelőtt alig beszélt, most dalolászott, hibázott (pl elvágta az ujját), fáradtnak érezte magát, és átvette Vizyné szokásait is, pl. a kézmozdulatát. Tél lévén a kémény sokszor eldugult, ilyenkor mindig hívták Báthory urat a kéményseprőt. Sokat járt hozzájuk. Egyszer csak magától is betoppant, és megpróbálta magához édesgetni Annát. A lány hajlott is volna rá, hogy hozzámegy, de Vizyné lebeszélte róla, így visszatért minden a régi kerékvágásba. Azonban még így is a kérőről ment a pletyka az egész házban. És ráadásul Anna felmondott. Vizyné belebetegedett, doktort hívtak, de az nem talált semmitse. Vizyné azon idegeskedik, hogy vajon ki lesz az új cselédje.

Február táján gyászjelentés érkezett Elekeshez, vagyis inkább gyászjelentés formájú party meghívó. A Club des Parisiensben aztán eldicsekszik Jancsi Annával, vagyis hogy volt neki egy szolgáló szeretője. Közben persze szórakoztak, Jancsi negyed 6-kor jött el, és indult is a 8 órási Bécsi vonathoz, közben egy kurvába botlott. Nézegette az emlékkönyvet, majd ő is írt bele és éppen hogy elérte a vonatját.

Vizy államtitkár lett és ezt meg akarta ünnepelni. Ott volt mindenki aki számított. A két cseléd is átjött, Stefi és Etel. Annát arra csábították, amire még sosem, hogy egyen a szolgálói ételéből. Néha mikor egyikőjük kiment a vendégekhez, hozta a híreket, hogy miről folyik a szó. Általában a cselédekről beszélgettek. Egyszer csak elkezdtek zongorázni. Etel kinyitotta az ajtó, hogy jobban hallják. Anna kiment az előszobába és látta, hogy Jancsi és a doktorné eltűnnek a fürdőszobában. Mikor megfordult nekiment a falnak. A mulatság sokáig tartott, utána a cselédek kiszellőztettek, Vizyék elaludtak. Anna belopózott, ami nem ment egyszerűen mert nem ismerte ezt az elrendezését a szobának. Fel is döntött egy tölgyfa széket. Vizyné arra ébredt, hogy valaki ül az ágy szélén és fogja a kezét. Visszaküldte Annát aludni, de ő nem ment. Egyszer csak Vizyné ütést érzett a mellén és visszaesett az ágyra. Vizy is felébredt, gyilkost kiáltott, de őt is elérte a végzete. Anna megmosta a kezét és visszament aludni.

Másnap reggel Ficsor jött, de nem nyitottak neki ajtót. Elszaladtak a felügyelőért, hívtak egy lakatost. Annát az alvóhelyén találták, Vizyéket vérbe fagyva. Rendőrök jöttek, lefoglalták a tett színhelyét. Anna nem tudott arra a kérdésre válaszolni, hogy miért tette. Bilincsbe verve elvitték. Megérkezett Katica is, aki teljesen odáig van a haláleset miatt. az emberek elkezdenek Annáról mindenfélét pletykálni és visszasírják Katicát.

folyt. köv.